Leonard Cohen: A szerelem hívja nevedet (Love Calls You By Your Name)
azt hitted soha meg nem történhetmindazokkal kiknek megfelelsz
tested legendába vész
a fenevad szeliden hever
de itt s csak itt
a születés és a jel benned
az óceán s a felvágott ér benned
az esô s a hóember benned
mégegyszer mégegyszer
a szerelem hívja nevedet
nôk az emlékkönyvedben
kiket imádsz s átkozol még
kik tíz körömmel kapaszkodtak beléd
amint a dicsôség csúcsára lépsz
de itt s csak itt
mogyoró s ketrec benned
óra és kor benned
sötétség és színpad benned
mégegyszer mégegyszer
a szerelem hívja nevedet
magányod válladra veszed
mint egy puskát de lôni nem tudsz már
dülöngélsz e furcsa moziban
felmászol egy képkeret vár
de itt s csak itt
holdfény és utca benned
alagút és vonat benned
áldozat és sebek benned
mégegyszer mégegyszer
a szerelem hívja nevedet
hadd törpengjen a hölgy szerelmemen
térítést tôle nem várok
alant utazom fel s alá járok
és mindig messze még a sarok
de itt s csak itt
a táncos és pálcája benned
a vitorlás a csatorna benned
a hírek s kis fájdalmak benned
mégegyszer mégegyszer
a szerelem hívja nevedet
hol vagy Judith Anna hol lehetsz
hol vannak a hôsök ösvényei
fennhangon kérem oldd el kötésem
sántikálok vagy nyomorék lettem?
ide csak ide csak
szélmalom és mag benned
napkorong és lánc benned
áruló és bûntudat benned
a szerelem hívja nevedet
(1971)
Leonard Cohen: Lavina (Avalanche)
Lavinába léptemelborította lelkem
amikor nem látsz púposnak
alszom aranyhegy mélyében
ha fájdalmat legyôzni vágysz
szokd meg hogy engem szolgálsz
megütsz puszta véletlen
aranyláz ver téged ki
a nyomorék kit pátyolgatnál
nem éhes hideg sem gyötri
élettársad nem lesz soha
a világ középpontjába'
talapzaton állok
nem te jelölted ki helyem
nem kényszeríthetsz térdre
csúf meztelen engem
én vagyok maga a talapzat
a szörnynek mit megcsodálhatsz
ha fájdalmat vágysz legyôzni
tanulj meg felvidítani
de mit adsz morzsányi szerelem
egyhamar elfelejtem
nem igaz ez a fájdalom
csak sebeid árnyait látom
imádni kezdtelek téged
én ki fukar nem vagyok
kérdezni kezdtelek téged
én ki semmit nem akarok
azt mondod messze jársz már tôlem
de lélegzetedet most is érzem
ne hordd e régi rongyokat
tudom hogy szegény nem vagy
s ne szeress ily szörnyû hévvel
ha még bizonytalan vagy
te jössz most kedvesem
a te húsodat viselem
(1971)
Leonard Cohen: Téli hölgy (Winter Lady)
csavargó hölgy maradj mégmíg az éj nem ér véget
csak állomás vagyok utadon
szeretôd nem lehetek
hógyermekkel osztottam ágyam
mikor fegyverrel szolgáltam
hogy az éji fagy keményebb legyen
mindenkit legyilkoltam
haja a tiédhez volt hasonló
de ha álomba merült
mint aranyfüst-lélegzet
sok fürtje fátyolként szétterült
miért állsz oly csendesen
az ajtóm elôtt ott?
utadat régóta járod
lépted hozzám hozott
csavargó hölgy maradj még
míg az éj nem ér véget
csak állomás vagyok utadon
szeretôd nem lehetek
Leonard Cohen: A híres kék ballon (The Famous Blue Raincoat)
Hajnali négy van december végeazért írok hogy tudjam jól vagy-e
New York hideg de szeretem a helyet ahol élek
átadom magam este a Clinton street-i zenének
azt hallottam a mély sivatagban házat építettél
a semmiért élsz de tán némi emléket megôríztél
Jane elment egy hajfürtöddel igen
tôled kapta azt mondta nekem
amikor eltûntél azon az éjjelen
eltûntél elôlem?
oly öregnek tûntél a legutolsó napon
híres kék ballonod szakadtan lógott válladon
az állomásra mentél lesni a vonatot
magad jöttél haza Lili Marlene itt hagyott
asszonyom csak fellángolás volt neked
de visszatért senkinek nem kellett
rózsával fogad között látlak
sovány tolvaj cigánynak
látom Jane már felébredt
üdvözöl téged
mit mondhatok neked testvérem gyilkosom?
mit is mondhatnék már?
talán hiányzol talán megbocsátok
boldog vagyok hogy utamba álltál
ha erre járnál Jane-ért vagy értem
ellenséged alszik szabad a szerelmem
és köszönöm hogy szemébôl fájdalmát elvetted
azt hittem örökre enyém és semmit nem tettem
Jane itt van egy hajfürtöddel igen
tôled kapta azt mondta igen
amikor eltûntél azon az éjjelen
ôszinte barátod Leonard Cohen
(1971)
Leonard Cohen: Johanna (Joan of Arc)
lángok követték Johannátmíg vágtatott az éjen át
hold nem sütötte páncélját
nem vezette senki útját
"elfáradtam a harcban
aratni vágyom titokban
hosszú menyasszony-ruhában
táplálnám mohó étvágyam"
"mily öröm hallani hangod
lángolva lestelek téged
tudod kivánom Johanna
magányod hidegséged"
"és ki vagy te?" - kérdezte
a füstbôl szóló hangtól
tûz vagyok, szépségem, én
jeges gôgödrôl álmodó"
"nos tûz, enyhítsd testedet
tiéd az enyém légy ügyes"
s e szókkal rázuhant Johanna
örökkévaló hitves
és mélyen bent büszke szívébôl
Johanna porát elûzte
a násznép feje fölé
fátylának hamvait feltûzte
és mélyen bent büszke szívébôl
Johanna porát elûzte
megértette ez a sorsa
kedvese tûz és ô a rôzse
láttam a kínját hallottam jaját
láttam glóriát szemében
szerelmet fényt akarok én
a gonosz kebelében
(1971)
Leonard Cohen: Izsák története (The Story Of Isaac)
az ajtó lassan kinyílts belépett apám
kilencéves voltam
fölém magasodott
kék szeme csak úgy fénylett
hangja jéghideg volt
s szólt "látomás kísértett
tudom szent vagyok s erôs
teszem kötelességemet"
nekivágott a hegynek
én szedtem a lábam utána
aranyfejszéje fénylett
a fák zsugorodni kezdtek
a tó nôi tükörré vált
megálltunk inni egy korty bort
az üveget elhajítottuk
mely azonnal eltörött
s akkor kézenfogott
talán sast láttam körözni
vagy keselyû lehetett
- nem tudom meg már soha -
majd apám oltárt emelt
közben hátrafordult egyszer
tudta hogy szökhetem el
ti ki áldozó oltárt
emeltek gyermekeknek
többé ne tegyétek
a látomások nem terveznek
sem démon sem isten
nem kísérthet
kik gôggel magasodtok most
vérhabos fejszével a kézben
nem voltatok ott tegnap
mikor a hegytetôn hevertem
és apám keze megremegett
az Ige szépsége felett
s ha ezután testvérnek mondotok
bocsássatok meg hogy kérdem
honnan-e jogotok?
amikor a porba hull a végzet
ha kell veletek végzek
de ha tudok segítek nektek
irgalom az uniformisnak
békéltetônek és harcosnak
amikor páváskodnak
(1969)
Leonard Cohen:Az utca történetei (Stories Of The Street)
Enyém az utca s történetei spanyol hangok kacagnakmost éjjel Cadillac-ek mérges gôzökben hasítanak
kihajolok mélyen vén szállodám ablakán
egy kezem rám emelem de a másik a rózsán
hallottam azt mesélik háború készül vége mindennek
a városok félig romokban menekülnek az emberek
de alkony gyermekei még egyszer hadd kérdezzem meg
vajon a vadászok értem is üvöltenek?
és hová mennek az országutak most hogy szabadok vagyunk?
miért masíroznak még a katonák ha már hazaindulunk?
Ó, széplábú hölgy, idegen melletted
szenvedésedbe zárva rozmár lesz örömed
vajúdik a vágy kora és a szülôk a bábát
kérik: mesélje el a pohár két oldalát
és most a gyermeket mint papirsárkányt húzzák
egyik szemében jövôt hordoz a másikban éjszakát
ó gyere velem kicsim egy tanyát találunk
nô a fû terem az alma s állatot tartunk
s ha éjjel felriadok s megkérdem: ki vagyok?
vigyél vágóhídra a báránnyal együtt várok
egyik kezem a hexagrammon a másik a lányon
táncolok a világnak hívott jókivánságon
kicsik vagyunk a csillagok közt nagyok az éggel szemben
s elkapnám tekintetedet a metrótömegben
(1968)
Leonard Cohen: Dalok tornya (Tower of Songs)
elmentek barátaim szürkül a hajamszenvedek ott hol sokat játszottam
bolondul szeretek de minden hiába
naponta fizetem bérem
a Dalok Tornyába'.
kérdtem Hank Williams-t "milyen egyedül az élet?"
de Hank Williams-tôl még nem jött felelet
de hallottam hogy köhög végig egy éjet
száz emelettel a Dalok Tornya felett
ilyennek születtem nem volt választásom
aranyhangom isteni adományom
és huszonhét angyal a mennybôl alászállva
rákötözött a Daltorony asztalára
ejtsetek tû-sebeket a vudu-babán
kár kedves hogy nem is hasonlít rám
ablaknál állok erôs fénynyalábban
ne öljön meg téged egy nô a Dalok Tornyában
keserû vagyok mondhatjátok de abban biztos vagyok
szegény szobában hevernek a gazdag láncok
istenitélet jô tévedek talán
A Daltorony vidám hangjait hallanám
látlak ott állsz a túlsó parton
hogy lett ilyen széles a folyó nem tudom
szerettelek szerettelek
és minden híd mögöttünk leégett
de közel van ami csak elveszett
nem vesztünk el semmit soha többet
isten veled nem tudom mikor térek vissza
kilakoltattak minket az alsó toronyba
de hallasz rólam nem némít a távol
szelíden szólok hozzád
a Daltorony ablakából
(1988)
Leonard Cohen: Tudja minden ember (Everybody Knows)
Tudja minden ember hogy csalt a kockaminden ember sorsát kabala húzza
tudja minden ember a háborúnak vége
tudja minden ember a jók vesztére
tudja minden ember hogy a harc bunda
a szegény csak koplal a gazdagnak futja
mindig így megy ez
minden ember tudja ezt
tudja minden ember a hajó süllyed
tudja minden ember a kapitány füllent
tudja minden ember hogy milyen ott lent
ha apjuk kutyájuk végleg elment
minden ember néha magában beszél
minden ember egyszer csokoládét kér
hosszú szálú rózsát kezébe vesz
minden ember tudja ezt
tudja minden ember hogy szeretsz kedves
tudja minden ember hogy igazán kellek
tudja minden ember hogy hûséges voltál
alig egyszer-kétszer ha meg is csaltál
tudja minden ember hogy szemérmesen
sok másik is látott már meztelen
tudják rengetegen
minden ember tudja ezt
minden ember tudja ezt
mindig így megy ez
minden ember tudja ezt
tudja minden ember a most is örök
tudja minden ember te jössz s jövök
tudja minden ember neved fennmarad
mert idézik verssoraidat
tudja minden ember az üzlet megbukott
Vén Feka Joe csak szedi a gyapotot
szalagokkal pöffeszkedj
minden ember tudja ezt
tudja minden ember hogy a Pestis jön
tudja minden ember gyorsabb mint a vízözön
tudja minden ember hogy a csupasz férfi és nô
teste már csupán múltból fénylô
tudja minden ember halott e képe
de ágyadban ott lesz a mérce
ami keretbe tesz
minden ember tudja ezt
minden ember tudja ezt
minden ember tudja ezt
mindig így megy ez
minden ember tudja ezt
tudja minden ember száz baj gyötör
tudja minden ember mit éltél eddig
a Golgotha vérzô keresztjétôl
óceán-Malibuig
tudja minden ember hogy összetörünk
egy pillantást a Szent Szívre vetünk
míg minden száz darabban lesz
minden ember tudja ezt
(1988)
Leonard Cohen: Táncoltass míg véget ér a vágy (Dance Me To The End of Love)
Táncoltass a szépségeddel egy égô hegedûntáncoltass a pánikban míg lelkem felderül
emelj fel mint olajágat galambod visszaszáll
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass míg végetér a vágy
mutasd meg a szépségedet mikor senki meg nem lát
hadd érezzem hullámzásod mint Babilón torát
tárj fel bennem minden kételyt s szorító határt
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass meg a menyegzôn forgass pörgess még
táncoltass még finoman hosszan sem elég
szerelmünkben mind a ketten fent és lent vagyunk
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass a születendô gyermekek felé
táncoltass a csókjainktól gyûrt függöny elé
emelj sátrat fölében ha minden kötél szakad
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass a szépségeddel egy égô hegedûn
táncoltass a pánikban míg lelkem felderül
érints engem csupasz kézzel bársony kesztyûvel
táncoltass míg végetér a vágy
táncoltass míg végetér a vágy
(1984)
Leonard Cohen: Chelsea Hotel 2
A Chelsea Hotelbôl emlékszem rád jólszóltál bátrakat édeset
rámbuktál egy széjjeltúrt ágyon
míg lent a limuzinok tûkön ültek
ez volt a helyzet ez volt New York
pénzre és húsra hajtottunk
ez a szerelem a dalbeli melósnak
és nekünk kik megmaradtunk
de te eltûntél igaz kedves
csak hátadat látták a tömegben
nem hallottam soha hogy azt mondtad volna:
"akarlak nem akarlak
akarlak nem akarlak"
e cirkusz-fergetegben
A Chelsea Hotelbôl emlékszem rád jól
híres voltál legendás szíved
a szép pasik kellenek ismételgetted
de én voltam a te kivételed
ökölbe szorultunk mint azok
kiket meggyötör sok szépek szépe
a tükörbe néztél: "annyi baj legyen
csúfak vagyunk de miénk a zene"
de eltûntél igaz kedves
csak hátadat látták a tömegben
nem hallottam soha hogy azt mondtad volna:
"akarlak nem akarlak
akarlak nem akarlak"
e cirkusz-fergetegben
minden elhullt madár nem marad bennem
nem mondom hogy legjobban téged szerettelek
A Chelsea Hotelbôl emlékszem rád jól
néha néha azért felidézlek
(1974)
Leonard Cohen: A vágy trónja- variációk (The Throne of Desire - variations)
A vágy trónja - variáció(The Throne Of Desire - variations)
és akarom
hogy szépséged
elrejtsed
minden szem elől
csak nekem add
nőiséged
s ne hallják nyöszörgésed
mikor felcsigáznak
gyermek-érintések
igaz leszel velem
és nem
hűtelen
szoros köpenyt sző
neked
kedvességed
nem lesz férfi
ki megérti
suttogó vad parancsaid
a gyermekkortól az éjszakáig
mitől fogy a hold
egy férfi felett
s visz ajkadhoz
áradó lelket
s megdermeszti kemény
emlőidet
s hallja nyöszörgésed
mikor felcsigáznak
gyermek-érintések
s akarom
kacsints rám
akarom
gondolj rám
akarlak rajtam
akarlak alattam
hogy felébredj
akarlak fátyolban
légy félénk
s légy ügyes
légy fenevad
és szemérmes
légy bolond
és bölcs belül
maradj itt
maradj kívül
fésüld ki hajad
hagyd meg fürtökben
a világ kell egészben
nekem!
(1984)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: szerelmes
írta: GNL
Leonard Cohen: Eleget szerettél (You Have Loved Enough)
bánattal jöttem hozzád
azt mondtad: kenyérrel jöjjél
nem tudtam élni sem már
te a holtakhoz felvettél
felsöpörtem márvány termeket
te a pincébe küldtél
álmoktól távol tartottál
amíg ráébresztettél:
nem én vagyok aki szeret
a szerelem ragad meg
teli csomagom vele
de feladni nem engeded
s amikor érintésed éhe
a vágyból felszínre jő
azt súgod: eleget szerettél
hadd legyek én a szerető
(1999. szeptember, Hydra, végleges változat 2000 július)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: szerelmes
írta: GNL
Leonard Cohen: Ezer csókoknak mélyén (A Thousand Kisses Deep)
jöttél és megfogtál reggel
mint egy szelet húst két kezeddel
csak a magányosok tudják
hogy mily jó mily édes ez
álmomban levegőtlen
birtokoltalak bekötött szemmel
majd felébredtünk te meg én
ezer csókoknak mélyen
szerettelek mikor kinyíltál
mint liliom-napsugár
de már rég múmiává tettek
a merevítő esőcseppek
ki téged jegesen szeretett
alkalomadta testéből
jelenből és múltidőből
ezer csók mélyéből
még a gyönyörben mártózom
de partraszállni kész vagyok
kiszáradt sodrást találnak
a ragadozó szárnyalók
révbe értünk ím ketten
csak ne párologjunk el
megfulladok ha kell menten
ezer csóknak mélyében
csábíthasz még hisz tudod
végtelenül lehetsz csaló
de a törvényen túl nekünk
nem lesz sem hit sem jó
de ha dalolnak az egyetlen
végtelen benső tűzhelyről
elolvadok egy újabb éjben
az ezer csóknak mélyéből
a Toronyban bűvész vagyok
varázskortyot kapok
meg nem szökhetem soha
lusta és gyenge vagyok
de az éjszakák örökké tartanak
szelid szegénységünkben
egyesült szívünkkel ugorjunk
ezer csóknak mélyébe
vágtató pónik virágzó lányok
a kocka elvettetett
nyersz még de jön az óra
a baraka elszelelt
kényszerű békét kötsz
múltadra nincs bocsánat
élsz életed nem álom már
az ezer csók mélybe fulladt
még most is a vörösbor tüzel
csak lassúra táncolok egyre
ha felcsendül a búcsú dala
szívemnek nem utolsó estje
s ha sok út vár még rám
s sok igéretet tervezek én
letörlöd őket mind
az ezer csók legmélyén
egyszer halálangyal vagy
Szentséges Vigaszom
egyszer a Megváltó Lehelete
majd a belseni Borzalom
nem kell bukfenc nem kell tévút
a csellengő szerelem ellen
mit tanúsítunk időben s vérben
az ezer csók mélyében
(2000. május)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: szerelmes
írta: GNL
Leonard Cohen: Itt vagyok Neked (I'm Your Man)
ha szeretőre vágysz
mindent megteszek
ha más szerelem kell
maszkot öltök neked
ha társra vágysz csupán
fogd meg csak a kezem
ha ütni-verni akarsz
állok elébed
itt vagyok Neked
ha bokszolót imádsz
ringbe szállok érted
ha orvosodra vársz
megvizsgálom mindened
ha kell egy sofőr melléd
vagy utazni kívánsz
tudod megteheted
itt vagyok Neked
a Hold túlontúl fénylik
a lánc nagyon szorít
a vad nem alszik vonít
felidéztem
minden ígéretem
mit mind megszegtem
de egy férfi nem kaphat vissza
egy asszonyt térden csúszva
hozzád kúszom kicsi
lábad elé újra
kiüvöltöm szépséged
mint egy veszett kutya
szívedbe marok
széttépem takaród
s azt mondom kérlelve
Neked itt vagyok
ha megpihennél az úton néha
vezetek helyetted
ha egyedül rónád életed
eltűnnék belőled
ha apa kell gyermekednek
vagy csak sétálni akarsz
a homokban velem
itt vagyok Neked
(1988)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: szerelmes
írta: GNL
Leonard Cohen: A hit (The Faith)
Oly mély és vak a tenger
A nap vad bánat
A pöröly a kerék a lélek
Szerelmem nem vagy még fáradt?
A pöröly a kerék a lélek
Szerelmem nem vagy még fáradt?
A vér a föld a hit
El ne feledd e szavakat
Szent helyedet imádat
Szerelmem nem vagy még fáradt?
A vér a föld a hit
Szerelmem nem vagy még fáradt?
Minden dombon egy kereszt
Minaret és csillag
Oly sok holtra váró sír
Szerelmem nem vagy még fáradt?
Oly mély és vak a tenger
Hol a nap még lenyugodhat
S feloldozza magát az idő
Szerelmem nem vagy még fáradt?
S feloldozza magát az idő
Szerelmem nem vagy még fáradt?
(2004)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: spirituális
írta: GNL
Leonard Cohen: Suzanne
Suzanne levisz téged
a folyó rejtekébe hallgatod hajóit s vele töltöd éjed pedig bolond ô jól tudod de éppen ezért véded tea s narancs étked mind Kínából jött ízek mikor azt mondanád végre hogy szerelmed ne kérje akkor a hullámokra ültet s a folyó neked felelget örökkön téged szeret s te elutaznál véle a vakvilágba messze tudod hogy bízhatsz benne mert e tökéletes testben lelked meglelted mikor járt a vizek felett és sok idôbe tellett míg fatornyából kinézett amikor bizton tudta csak sok vízbefúlt látja szólt:" mind tengerész lesz míg a tenger elereszt" de addig ô is összetört míg az égbolt felderült elhagyottan emberül mint egy kô elmerült a tudás alatt s te elutaznál véle a vakvilágba messze tudod hogy bízhatsz benne mert tökéletes testben lelked meglelked levisz folyó-rejtekébe az Üdvhadsereg rongya s minden selyme csupán rajta csorog a nap mézsugára a kikötô-Madonnára s megmutatja mit láss hol szemét s virágágyás s algába bújt hôstettek s reggel-gyermekek szerelmeket keresnek s tovább ez úton mennek s Suzanne-ban tükrözôdnek s elutaznál véle a vakvilágba messze tudod hogy bízhatsz benne mert tökéletes testben lelked megleled
Jézus tengerész lett
most Suzanne kéz a kézbe'
(1969)
Leonard Cohen: Mint madár a dróton (Bird On A Wire)
mint madár a dróton
mint részeg az éjféli áhitaton
megpróbáltam szabaddá lenni
mint egy horogra vetett féreg
mint egy lovag ki könyvbôl vétetett
futamaim megôríztem neked
ha gonosz lettem
megbocsájtasz talán nekem
s ha néha hazudtam
tudd nem ellened szóltam
mint egy halvaszûlt kisded
mint fenevad kin szarv mered
széttéptem minden felém nyújtott kezet
de esküszöm e dalra
ami rosszat cselekedtem
mindent rendbe teszek
láttam egy koldust árnyékára dôlve
"nem kérsz te túl sokat" - kérdezte
sötét ajtónál szép nô állott
"miért nem vágysz többre?" - így kiáltott.
(1969)
Leonard Cohen: Ki tűz által? (Who by Fire?)
s ki tûz által ki víz általki napfénnyel ki éjszakával
ki parancsra ki perbe fogva
ki vidáman édes májusba
ki lustán s andalgón
s ki szólít megmondhatom?
s ki futó magányban ki altatóval
ki szerelemben ki furcsa habokon
ki lavinával ki puskaporral
ki kapzsin és ki éhkoppon
s ki szólít megmondhatom?
s ki csúcsra hágva ki balesetben
ki tükör elôtt ki elesetten
ki kedvesétôl ki önkezétôl
kié a lánc kié a hatalom
s ki szólít megmondhatom?
(1974)
Kategóriák: Leonard Cohen Címkék: spirituális
írta: GNL