Benke Rita - Göbölyös N. László: Jan Garbarek május varázslata - ikervers
1.
Zörgesd meg a száraz faleveleket
és Síva torzult ujjai között a hámló húrokat.
Zörgesd meg csörgősipkádban
a gyógyító vízcseppeket.
Hallgasd, amint a sejtréseken, spirál rügyeken
sóhajt, suttog, süvít a sejtelmes Szél.
Zörgess, amikor felfut a tárult torkú trombita a hegyre,
amikor fuldokol a ritkult levegőben,
amikor a fjordok kacskaringóin habot ver
a sebesült Szél savas sóhaja,
amikor táncra kel az ír kocsmák kelta őseinek szelleme
és bundába burkolt bús balladákat búg a felfésült hajú Nemere,
amikor a víz, mint a zene zúg, zuhog, zakatol,
és nyomában ott az égzendülés...
Zene és Zen-zengés, zöld-zivatar:
zaklatottan cizellál a zongora,
búgó-zengőn bőg a bőgő,
zizzenő-ciccenőn cincog a cin,
dohogó-zaklatón dobol a dob,
és szalad-szalad a hegyipatak-friss muzsika.
Felfut, fel az űrig és leáramlik,
jöttére pirosan pattan a pajkos pillanat.
Pörgesd meg a klarinét szerelmes sikolyát,
bíbor búgását, barna brummogását,
és a hasunkban rekedt sikamló sikkantást.
Nagybojtorján legyen patkója a Négy Lovasnak,
amikor a láng alatt lapul a harsonák hangja,
amikor baljósság van jóság helyett a lábdobbanásban,
a szaggatottan szúró szívszorításban.
Hol van a helyünk,
ha felnyerít a tajtékos sörényű szaxofon,
és szenvedélyes szárnyait sétára szelídíti az Égszöktető Táltos,
ha sajog a Sámán szívritmusa,
ha lila hajnal hajol felhőink fölé,
ha ketrec ajtó tárul a szürreális Mennyre, Inferno mélyre?
Hol lapít a végső elhalványulás,
míg a megittasult hang keresi a szólabirintusban aranyfonalát?
Dobjunk rőzsét a sápadt-rőt alkonyati fénybe!
Hamvába hull a Halál hörgése,
most angyal siklik az égi érhálózaton,
a munkátlan-lágy lengésű harangkötélen.
Rebbentsd fel a rejtőző szarvas-szökkenést,
a Trollok lakta barlangok mélyét,
dobd a gyeplőt a lovak közé,
ahol szikrát vetnek a fények a hómezőn, Szent Szabadság!
Szakadj ki megszentelt méhedből áldozati dobpergés,
velünk repül a transzcendens ölelés.
2.
engedd hogy a hang
mint szivárvány százszorszép flastroma
beborítsa arcodat
engedd hogy a barna kottafejek
gesztenye-gyermekei elzsibbadt
karodon hancúrozzanak
engedd hogy a kimenős
kárókatonák a távol-ősvízen szabadság-leckét
adjanak
engedd hogy a zsombékok huncut vesszői
a szellőszüzek csupasz csípőire
lesújtsanak
engedd hogy a szeleburdi szarkáktól
kicsalják cseles
csörgődobjaikat
engedd hogy a zsákfoltos zörejek
kitapintsák agyad örvényei között a zimankós
zátonyokat
engedd hogy az alfa-állapotok
egy étlen-szomjan dallamot beléd
alkudjanak
engedd hogy súlytalanná sűrítsék
évelő évszakaink a palackorrú
panaszokat
engedd hogy a hozsánna-hangyabolyok
hősnek hitt harcosai megálljanak
és lecsillapodjanak
engedd hogy a manna-fosztott lelkek
enyhítsék a Földanya-melledben feszülő
forróságokat
engedd hogy sebesen siető sejtjeink
mindörökkön böjtöt
tartsanak
engedd hogy a pártalan partok
pánsípok hívó sikolyára egymás felé
nyúljanak
engedd hogy szájpadlásodon
boldogságaink búvóhelyet
találjanak
engedd hogy hűs harapások árulkodjanak
rólunk a reggeli köd kibomló
kontya alatt
engedd hogy a megismerés
macskaléptű mérföldjei kezdetvégpontunkban
összefussanak
2006. május 10-14.
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Meditációk VII.
Szabadság
kalózok kötélhágcsója
egy harmadfél Holdra
kovakő szilánkja
Krisztus előtt hajnali négykor
viasztalan vigasz
kikötött sziréneknek
űzött gerincünk
gyógyuló lázgörbéje
Szabadság
kardélű inga napórája
egy barlang barna bújában
megtért méregfogak a megingó
Mennyek mestergerendáján
visszatérés a vadvizeken át
a békétlenség bugyraiból
Szabadság
kacsázó kavicsok kerge csobbanása
egy tengerszem könnyes íriszében
csivogó fecskefészkek
a gömbvillám-házak eresze alatt
a hamvak horizontján lyukat vágó
hegyes madárcsípések
pipacspárnákat szorongató
hétalvó rétek
Szabadság
késünkön a Nap felboncolt
szívének kicsordult vére
kettéharapott gyümölcs
piros gyöngy-nedvei fogaink falán
balkezes búcsú a betolakodó
bánat fekete ingeitől
egy dologtalan drágakő-darab
Sysiphus lezuhant sziklájából
messzikedvünk molekuláinak
türkiz tobzódása
Szabadság
évszázadokat görgető génjeink
a gerjedelem gázlójában
hibiszkuszok hívogatása
a felhevült Halálvölgy-homokon
mesévé morzsolt élet-zöld
mentalevelek bélyege ujjainkon
surranó talpunk sikamlós mezőkön
ahol bokáig ér a blues
Szabadság
ernyőt tartani
Noé bárkája fölé
egérutat mutatni a tolvaj bohócnak
egy lepkeháló ablakain át
mélységet mérni ahol a halak
ezüstje sem világít
sátrat verni a sápadt
sarki szél és a súlyos sirokkó közé
színültig merni kétkedő kíváncsisággal
a halandók hordóit
távolodni és eltűnni
a táguló Tudat tollvonásaiban
Szabadság
testünk utórezgései
a Szerelem törésvonalai mentén
vigyázó vétkeink
meztelen virág-vacsorája
tavirózsák a tündérek
víztükör-tornácán
fejvadász-tenyerünkben
levegőből zsugorított Zene
magasságos mélyrepülés
az örömök öblébe
túlvilág-tagadásunk
egy tornádó tölcsérében
Szabadság
ki elszárítja a
szószátyár szemfényvesztők
szilikon-szárnyait
ki cseppenként szórja
szanaszét
mint jótékony járványt
szeplőtelen szigorát
kinek harsonájától
halomra dőlnek
a sóhajok Herkules-oszlopai
Szabadság
ahol nem a Semmit táplálják
langy mézes-tejükkel a Danaidák
ahol meteorit-magányunk
visszakapja magzatállapotát
ahol gordon-galaxisokat függesztenek fel
a kozmosz körhintájára
ahol hátrafelé haladunk a fuldokló
Föld forgásának és néha megállunk
ahol újrasarjadnak
a kiirtott kiáltások
Szabadság
amikor végre elülnek
repülő repeszek rimánkodásai
és életre gyúrják öngyilkos ének
szétszaggatott mártírjait
Szabadság
amikor szívünk sötétkamrájában
láthatóvá válik az Ige
amikor bensőnkben hallgatózik
a Zene és titkokat fecseg
amikor a Véletlen vonóskarai
elodázzák a véget
Zene: SBB: Wolnosc' Z Nami
Pink Floyd: Ummagumma 1-3.
Schubert: V. szimfónia
Bartók: III. és VI. vonósnégyes
2005. június 10 – július 9.
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Janis Joplin, amikor szeretőként ölelte hasához a whiskey-s üveget, mert más nem jutott neki
próbálj még
mézet csepegtetni
madártorkodba
alvadt vér helyett
próbálj még
kicsalni
rongyos tüdődből
egy pongyola fergeteget
próbálj még
szoknyád alá
rejteni
egy didergő fiúgyermeket
próbáld még
saját árnyképedet
megálmodni
mielőtt magadat
tűvé teszed
próbáld még
leugatni
a kalapos eget
mielőtt lezuhansz
vagy három emeletet
próbáld még
ölbe venni
a pimasz végzetet
ki halkan hason csúszva
feléd közeleg
próbáld még
lenyelni a vöröslő hőséget
melynek köldökzsinór-kígyója
testeden tekereg
próbáld még
láncvirággá fonni
hamvasztott kéjedet
hogy az öröklét
vesse rá az utolsó követ
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Meditációk IV.
Meditációk IV.
I.
sziklába vájt üres
színház
kavics a szárcsa
gyomrában
törzsünk billenő szárnyak
között
imbolyog
a tömegvonzás vízszintes
vitorlái
sós csonthéjak
mik megóvják odalent
Atlantisz lakóit
a kérdőjel engedelmes
intelme
elszáradt koldus-ujjak
nyitják az égbe nyúló
Szentély
morajló imatermét
a lélekvesztő utasainak
maszkabálja
a pillanat jaja
amikor a könnyűnek
találtatottak
légneművé váltak
2.
rárivall az üdv
az árva árnyékvilágra
ballaszttal teljes
élet közeli élményeink
merítőhálója
átzakatol rajtunk
a kerékbe törő
szerencse
szikkadt zsombékon
repedeznek
az újjászületés
tojásai
mit ér a félárbocra
feszített
vigasz?
3.
szabadesés
pórusaimon súrlódnak
az űrbe kivettettek
nem feszítik többé
mellkasom
csont-ketreceit
megorrontjuk
a véglegességet
mi
az anyaméh
könnyűbúvárai
a tudattalan
tépéscsinálói
4.
virrasszatok hogy
házaitokból az Igézet
ki ne surranjon hangtalan
virrasszatok hogy ne
zuhanjon öngyilkos gépmadár
ünnepünk sátrára
virrasszatok hogy
csókká szelídüljön
a csalán-csípések szúrása
virrasszatok hogy
ne taszítsák le
szívünket szenvtelen
sziklafalról
virrasszatok hogy
ne lelje halálát az Irgalom
a Feneketlen
leprás üregeiben[1]
5.
hevítsd fel
hideglelős
hátországunkat
hibiszkuszok
hetyke ernyője
fátyoltáncba fútták
a főn-szelek
és földönfutó fecskefiókák
a Függőkertek Királyasszonyát
6.
búzaszemek
malomkő-menyegzője
rongyosbál rosszcsont-keringője
szégyen szurkos szemfedője
legyen
dalunk Delelője
7.
sirokkó seperjen
avar-szemfedelet
még süket sírboltjaink
fölé
gyámolítsd a
gyertyagyújtó gyermekek
gyolcs-lelkét
míg bálványos babonák
borzasztják
a balga bárányokat
áhítat csengője
a csend balján ülve
csillantsd meg csodádat
8.
behatolni a hangok
puha
páncéljába
mezítláb járni
a jókedv
játékos jégmezején
átitatódni
írástudatlan
istenekkel
végigsiklani
az ábrándok
szülőcsatornáján
nézni napról napra
hogy tollászkodik
a smaragd
tavasz
kidübörögni
otthonunkból
minden balsejtelmet
lehajolni a kőért
mert a miénk akar
lenni
megkóstolni
az áprilisi zápor
illatos zaját
megidézni orgona-zengéssel
a katedrálisok
kőfaragó-kórusát
vibrálni mint bőrünk
alatt a zenélő
Emlékezet
kitágulni mint friss
oxigéntől tüdőnkben
az erek
átszőni keresztül-kasul
a Földet mint
az ezeréves Gyökerek
Veled
Zene: Pink Floyd: Meddle
Shakti: A Handful of Beauty
Focus: Hamburger Concerto
2005. március 21 – április 23.
[1]Karol Wojtyla (1920-2005) emlékére
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Jimi Hendrix, mielőtt száműzték Elektromos Hölgyföldről
partra vetett mágusok
szájukban forgatják
a mandragóra
bénító levét
s mozgó homokba ásva
szívják ki
osztriga-lányok bűverejét
mielőtt legmélyebb álmukban
megkívánja őket a gyász
fehér fénytörésébe
öltözött félnigger Ijász
nyárson forog
duzzadó szíved májad
a Termékenység embriólányától
zsákmányolt
tigrislepke-szárnyad
a Húst
míg parázson sült
nyirkos héjában
az Ég
meleg tartja alant
a pokróc avar
s egy szerencsébe tört
tűzkerék
huszonnégy rabnő
egy boszorkány-alomban
vár sorsára
imára kulcsolt zsigerekkel
a tűvé tett Toronyban
hol a lápevő lidércek
- szavuk mákony
szegfűbors beléndek -
ágyba csábítják
a Bábeli Cédával
az Örökszűz Dianát
félúton kataklizma
és magma
évmilliók s egy csattanás
között
a cigány lámpagyújtogató
bíbor bundáját levette
s a Bermuda-foglyok
élőholt hangjai alá
terítette
karikát fúj képedbe
a hajszálnyi elmúlás
narancsvérbe tapos egy
fészekből kicsúszott csikk
korbáccsal karcsúsítja
Ulysses
Kirkét és elhízott sellőit
tajtékká tört tengelyek
bitófa-húrok
nászvitorlába süllyed
a Kísértet
kétéltű háza
eljön-e még a
bolygó hollandi
a bolygó zsidó
a kóbor lovag s a
szökevény nap
gyanakvó együttállása?
sárból gyúrt
emberpárról álmodott
az eső s kopogott
búcsúztatója
mikor halálra hágta
a tükörvak dzsungelkatona
a fülledt anyaföldet
a szivárvány neon-égői
keserű gyümölcsöt hoznak
a tegnap polip-gyökerei
ráolvasásra
nem visszakoznak
s a vándor várt
szikrát csiholt
áldozott testéből
a vártündér szélnek
bort és kenyeret
de a hegy-ember nem jött
nem felelt
szentély-zöld árkádja
hűlt üzenetet
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Amikor éjjel-nappal a Colosseum Valentyne Suite-je szólt a fejemben
- elborzongott
belőlem a
bánat
a fészekrakó
vándor vadak
bozontos
vízmosásain
égzengés-gyermekek
csendben vigyétek
markotokban az
üvöltő tüzet
titánok torkai
oltalmazó tetőt
ácsoljanak neked
- Felsikoltanak
A selyem utak
Éjhajad alatt
Elrejtőzött
Az érzékek
Tündérországa
Csengő csigolyáid
Között
Tejszín-teleket
Várnak
A lomhullató
Meztelen
Mennyek
Feketén
Felhajtott
Szoknya-fohászok
A fájdalom
Édes küszöbén
Szédítő éjfél
Int csendre
Mielőtt bennem
Elmerülnél
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Meditációk III.
Énem
a Mariana-árok
függőónja
az elsüllyedt
földrészek
ütközőpontja
boszorkányok
balga
bátorsága
tündérek
telhetetlen
termeszvára
kányafák
kőrisek
kitavaszodása
sivatag-szomjam
törvény-hozása
a sófár
kakas-tagadása
tíz ujjam öblében
horgonyzó
Határtalanság
termő tajtékká
öntözött
pusztaság
gleccserek
vakító
didergése
múmiáink
liliom-szobáinak
friss förgetege
megszakadt
Megváltás
kamrája-pitvara
feslett Fátumok
vértanú-
fürészpora
besurranó tolvaj
merengések
mohó tora
az Engedelmesség
maroknyi
parazsa
váltólázas
mocsarak
kiszáradása
Éned
cseppkő-veríték
csendülése
szűzforrások
gyógyító
pezsgése
cserfes Bolond
csattanó csóvák
udvarában
túlélés ritmusa
a gályarab
kínjában
hűsítő Amfóra
az anyátlan
aszályban
üvegház-gyilkosunk
gyengéd
gyóntatója
Veronika könnybe lábadt
kendőjének
Bizalom-sója
fehérvérű
betonszarkofágok
ablak-nyitója
szikra-spirálok
nyitnikék-
pupillája
a Gondviselés
galagonya-
párolgása
az Intés
hogy emlékezz
és feledj
hét ágra
sütő bársonyos
Egy
Énünk
eltéphetetlen fonál
a Kozmosz tengelyén
Igézet
a Születés Jászol-
mennyezetén
jáspis-hegyű
nyílvessző a rabtartó
Labirintusban
altatódal
a háborús ricsajban
az Állandóság
doboló
Jelen-ideje
vigyázó
villámok
visszaverődése
a kitapintott
Titok
véletlensége
a Gondolat
összenőtt
Napéjegyenlősége
2005. február 13 – március 21.
(zene: Omar Basír,
Vangelis: Mask,
Pink Floyd: Atomheart Mother
Ustad Amjad Ali Khan
Keith Jarrett: Hymns Spheres
Ustad Zakir Hussain: The Essence of Rhythm)
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Meditációk II.
1.
hőrobbanással
reped eggyé
Csendünk fészkében
egy égig erő Lét
tojáshéja
kiömlő
Jelenés-óceánodba
mosom
világossággá
hangosan látó
kezem
2.
együtt fürdik
velünk
a megfogant Féktelen
a táguló Tér
fényes teknőjében
négy ajakkal
harapjuk szét
Szent Szédülésünk
olajos
magvait
gyémánttá gyöngyözött
Kívánság a
Mindenegy Hídjának
lábai között
örökbe fogadtunk
hogy óriássá nőjj
közénk szállt
Megismerés
3.
fejest ugrott
Esti nyugodalmunk
a narancsos Nap
Béke-éhes
Oroszlán-szájába
Tavasz-palotánk
ezüst lépcsői
csendülnek sorra
Hajnal-ízű
talpad alatt
és szilaj Szív-lovaink
Angyal-röptéjével
túljárunk az Ész
útvesztőin
4.
az Érzékelés
koronás ösvényévé válok
Istennőm
lázrózsa-léptei nyomán
hogy ne vezéreljenek tovább
negédes
neon-Nirvánák
5.
szilánk-szolgák
vagyunk a Végsebesség
fekhelyet vetett
Káprázatában
kik Kristály-szikrával
kergetik el
a kéregetô kárhozatot
és Életet párolgó tállal
hívjuk haza
a Titánra száműzött
farkasüvöltést
6.
Mandula-Mantrába
meríti
Nektár-kelyhét
az emlékező
Eszmélet
és megfeszülnek
a magány
kútjában
kígyózó
kötelek
amint Vibráló bordáinkba
kapaszkodik
egy gyorsuló hideg
lehelet
7.
pirulva olvadnak el
a bûnök megszaggatott
viaszruhái
és fodrokba fésülik
a perzselt szélű
meteorit-halált
várandós vizek
8.
máglyát rakunk
a januári jégverés
sikoly-hegyeinek
maszkjaink öngyulladására
várunk
hogy megmutatkozhassunk
az Igazságnak
és zsolozsmát zsonganak
a manna-hozó vadméhek
gépromboló
zsarátnok-énünknek
9.
mi ez a fehér fuvallat
a kutyává kushadt
gömbvillám körül
mely felszárítja
halántékom harcoló
harmatát
és kovásszá gyúrja
közöttünk
az Új Kikeletet
melyet a Kegyelem lisztjéből
süt a
Kíváncsiság kemencéje?
10.
enyhítsd a
rongyos Kenyérből
varrtak
tűszúrás-reggelét
és pihentesd a rohanás
hímporát
kihűlt csatamezőinken
mielőtt
ápolt kelepcébe csalják
halandóságunkat
hízelgő
helikopterek
hogy ne róják a
rémület ritmusait
egyenes derekunkra
rontó délibábok
és ne keljenek ki
Főnix képében
a napalm-keselyű
fiókái
11.
beszélj a
sarjadó rendhez
mely a feléledt
fán zöldell
mint tarka tulipánok
tölcsérei
nyíljanak nyári tisztásunkon
tetten ért Erényeid
és mint mandarin-gerezdeket
szemezgetem
Szelídségedet
12.
koponyám a Lelenc
Jövendő lelete
mely kupájából himnuszt önt
dióbél-elmémre
egy vagyok a számukon
szólított
buborék-nevek közül
kiket szerteszórt
Moloch
hömpölygő héliuma
melyben ólom-rögeszmék
taposnak
a Betűvetők tarkóján
és milliók félnek
keresztezni
a szkarabeuszok
kevély vonulását
13.
Páva-palástot terítenék
vész-vesszőzte
vállaidra
magamra venném az
ózonpajzs
szitává lőtt
ingét
és Szépség-szirmok
zuhataga alatt
zúznám szét
a tűrhetetlen tagadás
tutaját
14.
lennénk a Körtáncból
egy szelet melybe
a játékra született Gyermekek
belefeledkeztek
a semmi röppályáját
faképnél hagyó
képzelet
a por-tudat
peremén pörgő
piruett
Kőtáblás Kápolna
a Sámán sátra
Örömkönnyek Siratófala
A Bölcsek Lombjának Mosoly-árnyéka
fuvola fújta
Minaret
15.
Hívd imára
Tiszták Írástudó Atyja
Bábel összes piac-zsivalyát
gitár-ragáid
mint repkényszálak fussák be
Gerjedô Gondolataink
Házát
mentsd ki
martalóc-tömlöcéből
a túszul ejtett Talányt
hogy fülünket Gaia
Mese-keblére hajtva
közelítsük a Mennyek
dobogását
2005. január 15-február 6.
Zene: Sri Chimnoy: Music From Within
Philip Glass: Koyaanisqatsi
Ian Anderson: Divinities
Omar Bashir: Zykrayati
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Egy pillanat John Lennon belső életéből
fehér fémajtók mögött
ferde mondatokban
feketednek
a falra kent ember
foltos szemfedőire firkált
fehérjéi
furfangos fattya
született a fürdős
forradalomnak
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: impresszió
írta: GNL
Göbölyös N. László: A Therion szól egy kölcsönkért kazettáról
győzelemtől
ittasult
vérvörös vadlovak
áradoznak
a kardéllel
szabdalt
mennyek
sóhajtó méhébe
az elsiratott
bátor mezőkön
tengerből kinyúló
kopjafaujjain
emeljék fel az
őrcsillagok
csókjára
az éneklő harcosok
úszó szemfedőjét
megáldott szó
csap le öklével
érintést
éhező gyomrokra
süket idegek rezzennek
sáros sikolyokra
levágott szerecsenfejek
mosdanak
veszett homokban
a jövendőmondó
cethalak
tüskés páncélomba
harapnak
csizmám elé
omlik mezítláb
a fehér királynő
a halál sakktábláján
és a mélység
jégbefagyott csellói
nászindulóra
hangolnak a
Nagy Roncs
polip-bálján
hitelbe árulják
reményből gyúrt
szeretetünket
káromló kóristák
a poéta
sínpárján
színről színre
lép a Sátán
és kővé dermedt
korsók
őrzik a szent
őrület forró
olaját
és a szellem
pajkos lámpása
ráderíti
percnyi magányodban
bársony árnyékát
megtértek a háborúból
a boldogság
tücsök-légiói
álomtól részegült
pilláid tárják
szélesre a repülés
szárnyait
és a törpe villámok
szende bohóca
máglyát gyújt
varázsvesszejével
eső mosta
könnyeinkből
életre üvöltenek
velük
kisimulva a
galacsin-életek
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: impresszió
írta: GNL
Göbölyös N. László: John Mayall a Darshan Klubban, még a XX. században
kicsomózták
az izgő-mozgó
szobák
Borsszem Jankó
ezüst hajfonalát
becsengetett
egy garázsmenetre
a kék kender
mennyezet
és elküldte az álom
lélegző ujjlenyomatát
az üveghegyek
cukros szilánkjain
át
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: impresszió
írta: GNL
Göbölyös N. László: John Henry Bonham utolsó szólója, amit nem akart abbahagyni
aratásra készül
a veszett mennyek felett
az üstdobos halálmenet
nőaggyal tekeregnek
a szelíd
mákbúgó fejek
üstökön ragad
és tömlöcbe varr
egy lenyalt
ujjlenyomat
átokvizet iszik
a csipkézett csend
mely nem létezik
az ópiumbarlangok
lila hajfonatába
akadtak a morgó
medvekarmok
fehércombú mágneses sarok
vonzásában fáznak
a cápaingerlő amazonok
fejed felett tátong
menthetetlen
a végső tengerárok
áruló hurok
mint könnyedén átlépnek
Hétmérföldes Harcosok
szédül ha nézed
a szurkos szélspirál
a fuvaros csontlova
az udvaron áll
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: szürreális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Himnusz a Fagyöngyhöz (Mindörökké Led Zeppelin)
bronzárnyak
a mesélő selyemfalakon
hevült harcosok
zajongó
hírnökei
szárnyukra veszik a
vérző óceán felett
a dal méreggé vált
nyilait
balog banditák falják
a pajzskovács kövön sült kezét
a végtelen zérója
megadó pózban
poharam fenekén
a világ vén feje
lehanyatlott és
visszakuporodott
serdülőkorába
ránk támad a tátongás
öldöklése
a megfulladt hold
kipusztult bálna
pöffeszkedő pokol
vad arája
ólomvakság gyomrában
sínylődünk
elpusztult ingovány
eszméletünk
tétova fuvallat
sebláz-kedvünk
és a tisztítótűz viharában
szennyessé leszünk
a várakozás gyilkos szeretőm
egy ponthoz szögez
szerencsecsillagom
csiszolatlan tükörarcodban
idegenek leszünk a
láthatatlanban
vörös márvány szikrák
párnáiba fojt
füstjeink bombatölcsére
alászállok hozzád az
elátkozottak testéből
hogy mint ciklon a
szellőt elnyeljelek
talán özön-időkre
az óriások
lábnyomától
megizzadt
a fáradt kősivatag
vadlóháton dobognak
a vonzalom kedves
ostorcsípései
a végítélet-kórust
kettétörve
s ráborulok
oltalmat keresve
a katakomba
halgyűrűs keresztjére
mint delejes
Uralkodónőre
gégéinkből zuhognak föl
a sárkánytüzek
a szó porladó
aranymetszésében
talpig emberbe
öltözött
fehér hajunkból
a megkarcolt
ég
mélybe vetettek
bagzó balkonokról
az öngyilkos hírek
magányos merénylők
cserélik bennük a cuppogó
címeket
hiénákkal utazó
hörgő hentesek
röhögnek rajtunk néhány
Péter-fillérért
s légyfogót árulnak
bárányfejünkért
hagyj kivetkőzött
alabástrom emlőt
a huhogók háremének
a hibiszkusz-bokrok
között kutyává vált
leskelődőknek!
rabságot szomjazó
madarak
kiskorú légnemű
latrok
vájják a börtönök
falába büntetlen
életrajzukat
ők - a bölcsesség
szemtelen szántóvetői
királyi elefántok
huncut szóra bírói
fékevesztett
vétekhordozók
rebbenésnyi emléknek
bérelt bakók
ágyúlövések riasztják
fel szívünk szótlan
barlangjában
az eretnek örömöket
kik testetlen szétzúzva
a szenvedély szigonyába
dőlnek
és a megdermedt városban
futó borostyánindákba
öltöznek
hajóhadunk körülzárta önmagát
és bevonult szétdobolt birodalma
denevér-öblébe
s bár a kincset
rég kilopták az
elsüllyedt világok
frigyládájából
a kéretlen válaszok
évezredek óta az
egyetlen kérdésre
várnak
szeretkezz meztelen
kardommal
s áldozd fel
hamvas húsodat
smaragd-tálcán
hordozd körül
érett szőlő-magvaidat
a végtelen párhuzamosok
légyott-oltárán
jáspis macskaszemek
vérpados közszemléjére
kitéve
hol álnokul szembejöhet
veled az ajaknyalt
kárhozat
és az elpogányult
napfolt-templomok
korgó méhéből
mint alamizsna-lomok
hullnak ki a kegyosztó
bolondok oldozott
bűnei
mind ott hasalnak nyelvelve
az apadó szűzforrás partján
ahol a megbocsájtás felragyog
a Csillag korsaján
és leketyeg
négynegyedben
az emlékezet
félvállról vett
felezési ideje
hajléktalanná vált
egyetlen éjszakán
a szeretet
vizet fakasztottak
véréből a szerencse
mocskos pohárnokai
keresztbe feküdtek
oszló hullaként
utunkon
de sápadtarcú lámpásunk
izzón átlépett rajtunk
s tenyeréből etette meg
a másnapos meteorokat
megtörik keblünket
a letagadott képzelet
összegyűrt páncélingei
minden eszméletünk
egy megpattant ér
a külvilág csökött agyában
míg felöklelik egymást
az utolsó lépésért
a tolókocsis szellemek
a gazság márkaboltjai
előtt
kibuggyan a hókirálynők
eper-melléből
az ostoba hajnal
és friss kenyérszeleteket
ásunk el
álmatlan
akasztófáink tövében
élünk
míg a délibábok feslett bábája
nyársba hullva
viháncol felettünk
elsodor minket
a rókaszájú szél
mint lompos alomtakarót
és dörögnek felettünk
a sziklába írt mennyei
elemek
hogy ránk ne
dőljön még
koponyánk hegyéről
a halál lajtorjája
(1974-1998, és ami közötte elhangzott)
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Shakti-sorok
Imagináljunk. Együtt, egyre, a Mindenség mindenóráján.
Titokká tetovált testünk rajzoljon térképet tiltott zónáinkról a tétova térben.
Vándorvérek, máglyaoltó cigány szüzek, kolduló kísértet-karavánok, vigasságok.
Csendesítse le lármánkat a Legfőbb Lény Lótusz-lépte.
Ámbra íze fűszerezze, szantál félrevert füstje fesse szeretet-szivárvánnyá sóhajainkat.
Kacagja körbe Kálvária-dombunkat a Kikelet
Monszuneső melege aranyló angolkertjeiben.
A Kánaán tejmézes kínjai.
Kopogtassanak be korpuszaink az Újjászületés udvarába.
Mécsesek merengjenek kívánság-mandalánk kincses közepén.
Tékozló fiúk meneküljenek Magdolnáik mosollyal teljes mellére
Mérgezett madarak merítsék csőrüket az Élet vízébe
Hogy megszólaljon a Föld aszály-torkából a Tavasz éneke
Mesemondók és Fényevők a Felelet mandulafája alatt.
Tengernyi halálok gyöngéd gyolcsba tekerve
Nirvánánkba ültetett néma nefelejcsek
Ragyogás, mely elűzi a rontást és a rettenetet.
Ragyogás, mely elűzi a sírás-rívást és lelkekbe lopózott sötétség sárlavináit.
Ragyogás, mely puszta kézzel kutat a királykobra fészkében.
Ragyogás: birokra kel bűneikkel egy bongyor béke.
Ragyogás: nyári nap narancs-cseppjei csordulnak végig a Nyugalom nyelőcsövén.
Ragyogás: hetedik életünk hitvalló húrjai.
Ragyogás: bíbor hangok a hókristály-bérceken.
Ragyogás: ritmus-rózsák a rakoncátlan reggelben.
Imagináljunk. Együtt, egyre, a Mindenség mindenóráján.
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Ágens: Acqua Toffana
gyászszünetet remegnek
hétrét hajtogatott
herzeink
fel s alá járnak
delelő alkonyatban
mÁgneses köreink
mint időtlen idénymunkások
ingáznak az örökölt valóban
génsebes glóbuszaink
fonalas vesztünket gombolyítják
a parkolópályákon veszteglő
párkák
méregzöld zenéjüket
zakatolják
zombi-szférák
csonthéjukba zárva
félhangokat pöttyöznek
pőre pulzusok
falfehér partitúráinkra
tölts bort torkos
véredényeinkből a kacagás
szakadékába
ott pereg védtelen
végrendeletem
a kivégzettek fátyolos
szemében
(töredékek egy ősbemutató után)
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Philip Glass: Koyaanisqatsi
1.
Hamissá hangolta felhevült
jégkorszakunk a párka-pengette
pókfonál-léteket
intő oszlopok ejtették foglyul a
visszatekintés
végzetes pillanatát
amikor kihűlt kráter-fészkébe
indult éhen maradt fiókáit
etetni a Nap
és míg a vérzéseiket vesztett
húslények
sugárcsontvázukra felfeszülnek
mélységükből mormolja szanaszét
meddőségüket egy
narancstermő tűz
és a láva-lejtők féltékenyen
őrzik a Sors-röpte
lenyomatát
mely egyetlen csőr-csattanással
lenyelte a száguldás szemtelen
döglegyét
2.
ideát-mezsgyénken messze
túl a szénné égett terpeszkedő
teleken
mohó szenvedéllyel teljes
szürkület-szemüregek
a sebesült élet
vesztéből rohanó egérútját
fürkészik három ziháló
égtáj felé
ahol szabad akaratukból szárba
szökkennek az irgalom
írmagjai
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Imádság a Halott Emberért (Hommaga á Neil Young and Jim Jarmusch)
1.
és tovatűnnek féltve őrzött
tétovázásaink mágnes-patkolt terünk
eltájolt térképein
és bekopognak egy maréknyi
békéért a megháborodott
csendek
és gyertyát gyújtanak értünk gyolcsba
csavart túlgyorsulásaink
bennünk igazgyöngyöket gyanítva
és ájtatos ábrándok gyanta-gyónt kezei
kulcsolódnak össze
hiú gyarlóságaink felett
és a sakkban tartott pecséttörő
arkangyalok kaszát
egyenesítenek
és a világtalan világok
Teremtés-tojáshéjuk alatt
pehelypáncélt viselnek
és fennen foldozzák felfeslett
béléseiket a hűs horizonton
perlekedő szelek
és hízelgő hínárok tekergőznek
körbe-körbe dologtalanul
még egyenes gerincoszlopodon
és Sebestyén-sóhajokat hallatnak a
megnyomorított nyár
narancs hegyű nyílvesszei
és a láp lőtt sebből vérző zöld-sárga
lidércfénye csalogat egyre
csak beljebb
II.
eljönnek-e majdan feloldozást
könyörögni a véglényegű
térdcsuszamlások
kik másoknak ásott vermeikből
ólmos ordasok oltalmát
lesték
kiknek tespedő vérhulladéka
az Égről a Földre
lekiáltott
kik a kisimult Káoszba
kéretlenül hömpölygő rendet
tettek
kik Kháron kopott ladikjának
befagyott téli kikötőt
kerestek
kik igent hazudtak szembesítéskor
a Tagadás szórakozott
szellemének
kik magukat a Sors-orsó
eltéphetetlen cérnaszálának
képzelték
kik üres levest mértek a Tökéletesség
Teherhordóinak lapos
tányérjába
kik az elmehunytak szégyenkalapját
húzták a Nyavajatörős Óriás
szemére
kiknek lyukas zsebe a végelszámolás előtt
elpotyogtatta a visszaútra szánt
filléreket
kik felett csillag-kavicsokat rugdosott
a karcsúsodó Hold
keskeny orvvadász-ösvényén
III.
amikor táncoló sámánok ráncba szedik
a jégkorszak-jóslatok elbitangolt
füstkarikáit
amikor a Gyönyör gyémántszikéi agylebenyeinket
szeletelve tanulják a varázsige
rendhagyó ragozásait
amikor ametiszt alkonyatok hajtják
a Csoda szilaj csordáit kristálytiszta
gázlónk felé
amikor a Csábítás cseppkőbarlangjai
rab csermely-erek rovátkáival
ékeskednek
amikor az Én-csaták őz-barna
csizmája a Semmi tátongó
peremére lép
amikor a Végtelen Anyamelle üstökös-parányokat
lövell hogy az elkárhozottaknak
lámpása legyen
amikor a mindentudó Hegy türkiz oldalán
letörhetsz történetedből
egy darabot
amikor Gaia gúlába temetett
ragyogásai keresztüldöfik
a fekete förtelmeket
amikor a szerencsekerék kiesett
küllőrojtjait ölti fel megadó
meztelenséged
amikor a hurrikán húrjait megpendíti egy hatalmas
kéz hogy megszámláltassék
minden rezdülésed
amikor szitává szakadt szemfedődet átáztató
eredendő eső szemedbe csepegteti
egyszersmindörök ébredésed
2006. október 28 – november 3.
Édesem triptichonjára: Senki és W.Blake már Odaát
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: spirituális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Philipp Glass: Koyaanisqatsi
1.
Hamissá hangolta felhevült
jégkorszakunk a párka-pengette
pókfonál-léteket
intő oszlopok ejtették foglyul a
visszatekintés
végzetes pillanatát
amikor kihűlt kráter-fészkébe
indult éhen maradt fiókáit
etetni a Nap
és míg a vérzéseiket vesztett
húslények
sugárcsontvázukra felfeszülnek
mélységükből mormolja szanaszét
meddőségüket egy
narancstermő tűz
és a láva-lejtők féltékenyen
őrzik a Sors-röpte
lenyomatát
mely egyetlen csőr-csattanással
lenyelte a száguldás szemtelen
döglegyét
2.
ideát-mezsgyénken messze
túl a szénné égett terpeszkedő
teleken
mohó szenvedéllyel teljes
szürkület-szemüregek
a sebesült élet
vesztéből rohanó egérútját
fürkészik három ziháló
égtáj felé
ahol szabad akaratukból szárba
szökkennek az irgalom
írmagjai
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: szürreális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Nick Cave, talpig feketében, mélységes hívőként a hitetlen világban
megváltott méhétől
átázott testtel
csenget
be hozzám
az ÖRDÖG
és egész éjjel
ott kuporog
reszketve
kilenckörös
kandallóm mellett
2..
úttévesztő
színvak éjszaka
csonka álom
közszemlére téve
laza nyakkendőn
függ az elherdált
melegség
páholyülések
a kipárnázott
vesztőhely körül
merész moraj
élve elföldelt
hadifogoly remény
fejem áramütött
csengő-bongó lélekharang
nyelve
tigriskarmok a
pacsirták fészkében
izgága himnuszok
a csend verítékéből
felettünk az áldó
fekete tenyér
imát köpnek az
utcagyerekek
isten szabad egére
árnyával játszik
a harapós fehér falakon
egy hajlékony facsemete
a mélységből kiáltott
levegőért
a torka szakadt remete
3.
hitünknek
szabad halát
elhozta
puszta kezed
a fekete pokol
rőt halmazállapota
megkéstek
a megkéselt bűnösök
kiket a barlangi ősök
mint varázsigét
bőrükre felvéstek
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: szürreális
írta: GNL
Göbölyös N. László: Patti Smith mezítláb táncol és rossz szemével bűvöl minket
rongyolj el
röhögtető rettegés
te édes
mennyeket robbantó
földkérget felizgató
szukaszagú
benzines palack
kereszteld a káröröm
szolgáivá
a kívánságban
elkorhadtakat
a hirtelen haragtól
elherdált
szabad prédákat
zuhanórepülésben
zihálnak a
zátonyra futott
ondók
olvadáspontjukig
felcsigázva benned
a gyöngy-gyilok
asszonyvért
rikoltó ravatalán
nyalábolj fel
mézes hegycsúcsok
napsugárral porzó
ínyenc bibéje
megköttetett a világot
oltalmazó ujjak
ószövetsége
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: szürreális
írta: GNL
Göbölyös N. László: In memoriam George Harrison
Mosolyod mossa
a szent folyó
beteg hullámait
Nélküled pengeti
vérünk a belső húrokat
virágokat a
kobaltágyúkba is
eljött a Nap
izzó lépteire
sarut húzott
hogy kitapossa Neked
a végtelen ösvényét
valaki elhagyta
a vöröshajú hajnal
hetyke kalapját
a szomjanhalt
sivatagban
Göbölyös N. László: Bűbájosságok Keith Emerson totális hangjaira
1.
palánta-hinta
lomha moha rajta
tűz-tarajos
tantra-banda
hangképeink
cséphadarásaink
csészealjas aszinkronba'
ciklon-combok
leány-lombok
háromszögek
sudár szára
közt
rejtőzködik
incselkedik
a templomegér
gyémántútja
barbár allegriák
mernek mantrát
trópusainkra
lazuló lápiszok
lábunk alatt
lesújt
elárvult lárváinkra
Vénusz ledér
légycsapója
torkaforrasztott
tankokra
vészjelet véssen
oroszlánkölykök
sarjadó
karma
2.
bújj mellém
mielőtt a bűn
megered
ölts a hírnök
hóhérpallosára
felhergelt
harangnyelvet
sötét a fan
bíbor az árok
csepp-meséink
közelgő kvazárok
3.
szerecsendiót a
szerelmes szerencsefiának
vérehulló fecskefüvet
a megsarkantyúzott
sárkánynak
kárrá ne váljon
tálcán kínált agyamból
a legszebbik szelet
mikor elhagyja húsát csontját
bőrét ereit
s szervetlen érzékeit
egy életidegen
kedd
szakadjon le a tántorgó arkangyal
rozsdaette párkánya
párkáink tettetett
penitenciája alatt
hogy a Természet titkolói
tébolyunk helyén csak
egy harapást
találjanak
Kategóriák: Göbölyös N. László Címkék: fantázia
írta: GNL
Göbölyös N. László: Orgia a Rock and Roll Niggerért (in memoriam Jimi Hendrix)
partravetett mágusok
szájukban forgatják
a mandragóra
bénító levét
s mozgó homokba ásva
szívják ki
osztriga-lányok bűverejét
mielőtt legmélyebb álmukban
megkívánja őket a gyász
fehér fénytörésébe
öltözött félnigger Ijász
nyárson forog
duzzadó szíved májad
a Termékenység embriólányától
zsákmányolt
tigrislepke-szárnyad
a Húst
míg parázson sült
nyirkos héjában
az Ég
meleg tartja alant
a pokróc avar
s egy szerencsébe tört
tűzkerék
huszonnégy rabnő
egy boszorkány-alomban
vár sorsára
imára kulcsolt zsigerekkel
a tűvé tett Toronyban
hol a lápevő lidércek
- szavuk mákony
szekfűbors beléndek -
ágyba csábítják
a Bábeli Cédával
az Örökszűz Dianát
félúton kataklizma
és magma
évmilliók s egy csattanás
között
a cigány lámpagyújtogató
bíbor bundáját levette
s a Bermuda-foglyok
élőholt hangjai alá
terítette
karikát fúj képedbe
a hajszálnyi elmúlás
narancsvérbe tapos egy
fészekből kicsúszott csikk
korbáccsal karcsúsítja
Ulysses
Kirkét és elhízott sellőit
tajtékké tört tengelyek
bitófa-húrok
nászvitorlába süllyed
a Kísértet
kétéltű háza
eljon-e még a
bolygó hollandi
a bolygó zsidó
a kóbor lovag s a
szökevény nap
gyanakvó együttállása?
sárból gyúrt
emberpárról álmodott
az eső s kopogott
búcsúztatója
mikor halálra hágta
a tükörvak dzsungelkatona
a fülledt anyaföldet
a szivárvány neon-égői
keserű gyümölcsöt hoznak
a tegnap polip-gyökerei
ráolvasásra
nem visszakoznak
s a vándor várt
szikrát ciholt
áldozott testéből
a vártündér szélnek
bort és kenyeret
de a hegy-ember nem jött
nem felelt
szentély-zöld árkádja
hült üzenetet
Göbölyös N. László: Jim Morrison messziről röhög az őt gyászolókon
kitöltöm egy
csókba belehalt
falevél-pohárba
a sámánfogas
sírrablók
gázmérgezett
emlékművét
és hevítik
ezüstös sárba
merülő tested
a tévúton járó
hideg kövek
az elpuhult várost
szürkévé oldják
az elzüllött fellegek
kulcsom a hitszegés
zárába tört
szíved helyett
skarlát bársonyok
indián imák
ölelve temetnek
firkákba fogódzik
egy fürtje
életemnek
bűbájos sebet
máglyával gyógyít
ha elfelednek
kattan a képtelen
értelmet keresnek
a vakon írt versek
elporladnak
s csak a józan ész marad
a szédült zsigereknek
elázott sivatag
álmunkba ragad
hitetleneknek
ostorozd bőröddel testem
tálald fel mézbeszédem
a kivérzett szélnek
őszülő csík a
rozsdás nyárban
hempereg
hamis tintával
írd alá
végzeted
2.
holdfényfaló
egyetlenem
szeplőtelen
világszellem
harapd százzá
tíz életem
lázongjunk
lomha imákban
lőtávolban lebegő
vasárnapokon
míg el nem ásnak a
vásott
másnapok
dobókockáznak
sejtjeink harmóniáival
a torokszorító
csillagok
3.
mélykék végsebesség
küszöbömön köszörüli
levedlett vétkeit
az ég
alamizsnát akarnak
a gyíkhasú
fűszál-viharnak
húsvér-szívhez
ragadt
koraszülött szavak
csikófogaid
márvány-álcáidra
gyöngysorrá hullanak
elszívlak
mint egy
kézzel sodort éneket
hálát morzsolnak
felettünk
a Mária-mákszemek
sápadt sírfelirat
helyett
mélyütött pokol
szomjhalott lég