Art Garfunkel bejegyzései

Art Garfunkel: Csendes víz (Still Water) - részletek

6.

Írd ki hangosan  a verset

hatalmazd fel szívedet

égesd fel a hidat légy a mû maga 

 8.

balra kanyarodik a hegyi út 

 megállok egy két láb széles 

 peremen és lenézek 

súlyos a motorkerékpár 

indulni készülök, 

lehajtom a tükröt, 

 hogy lássam, 

sisaktalan hajam kócos-e 

de le kell hajolnom az idôhöz, a koronához, 

mellyé homlokom vált a kerek visszapillantóban

   11.

Vissza a XX. századba ű

(még a bíbor argonfény elôtt) 

amikor a sötét még izzott

s a parkokban álltak a konflisok

Stanley Kubrick még élt

e ragyogó idôben

mikor a Kultúra virágzott

és a madarak szabadon szálltak

New York utcáin  

14. 

Mondd, hogy a lélek olyan mint a tûz: a bennünk élô lét állandóan, elfoghatatlanul lebeg és pörög. Mondd, hogy az egymást követô impulzusok sebessége 6/másodperc. Jön egy énekes finom vibratóval. A dobbaná1sok gyorsak és finomak, néha kimértek és mennyeiek. Egy hangfekvés percenkénti variációi.(Habozunk, mi, az igazság lovasai) Mondd, ha sebességük 20/másodperc lenne, vajon emlékeztetnének-e minket a belsô lebegô Életerôre, amely felkavarva rohan lényegünk felé? Ez az együttlét.

 18.

egy gondolomcsont eltört

nálam maradt a kisebbik fele

a kedvesé a szélesebb

(egy madár szíve fölül?)  vágya beteljesül 

26.

Végigmentem a hajón végétôl végéig 

néztem ahogyan szeli a hullámokat

és felismerem a szerelembôl a részem

izgatott víz áttetszô fodrok

jöttem hogy láthassam alant

a gyönyörû habot

s a kecses hajó úszik

tovább a márványban

növekedjen bennem szerelmem

 49.

Az élet: köztes terek. Minden, ami áll, hamis. A látszatok közelítenek a dolgokhoz, amelyekbôl kisugárzanak. Ezért habozom, hogy írjak Neked. Nevezz meg valamit és rögtön más lesz. Mit jelent kimondva egy fa? Mit mondhatsz kettônkrôl - hogy remegett a föld alattunk, amikor utoljára találkoztunk? És én még kitartóan várom, hogy megosszam veled az arcodra kiülô komoly nevetés csókját holnap és mindörökké. 

55 

nem épp az ébredés miatt 

rajzolódnak az árnyak 

hogy távol tartsák a fényt

aludni kell még a hallgatag

nappal végére járva ott a kabinablakon át

a sötétlô éj és én társak vagyunk

feketébe halványulva a tengeren

ébredezünk és létünk szinkronicitás 

és még valami rólam: a ködtelen ég

túl késô már a megismeréshez

elzuhanni indigo álomban       

2009. jan. 13. 14:19 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: Art Garfunkel Címkék: spirituális
írta: GNL
 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!