« Göbölyös N. László: Jártomban-keltemben (Meditációk XXXVII.)   Mohamed Ghozzi: Remetelak (Isoloir) »

Pierre Reverdy: A szó (La parole)

 

Ha a fény kialszik, egyedül maradsz az éjjel szemben. Tágra nyílt szemed világít meg Téged.

A kertből zajok szállnak fel, melyekre nem figyelsz. A leveleket rozsdájától és az ágaktól fut a víz reggelig és hangot vált. És hirtelen arra a fehér arcképre gondolsz, amit az ablak foglal keretbe. De nem jön és nem néz arra senki. Még a szél sem zavarja meg a fákat, hogy életet leheljen abba a mozdulatlanságba, és csendbe, amelyben lelked talpra áll és harcba száll.

(1928)

2011. júl. 16. 8:29 | 2 komment
Kategóriák: Pierre Reverdy Címkék: szürreális
írta: GNL
 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Eddig 2 komment érkezett ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.