« Jim Morrison: Töredékek egy párizsi füzetből   Roger Waters: Célozd meg szívén a napot (Set The Controls For The Heart of The Sun) »

Jim Morrison: Rögtönzések (Improvisations)

s jönnek furcsa istennek

 

s jönnek furcsa istenek

 

puha cipôben

 

hajuk lebeg

 

zöldelô szemek

 gonosz tengerek   

zavargás zavargás

 

világom fényes csalódás

 

meleg napok s arcok gyûlnek

 s az ezüst erdôk véget érnek?  

whiskey-rôl titokról emberekrôl

 

mesélek nektek

 

és hívôkrôl meg arról

 hogy s mint volt a kezdet  

kezdetben voltak a nôk és

 

holdat ugattak a gyerekek

 

majd bölcsességet hozott hamar a napfény

 lázat és betegséget  

próbálj emlékezni rám

 

ha tudsz egy másik helyett

 

biztosan tudhatod velem

 

hogy megrendítjük a vezéreket

  

ha nem hallgatsz rám

 

nem adok neked új erôt

 

nem látod-e hogy mi mind

 a bandából látjuk a temetôt?  

s ha minden hatalmas tanító

 

és hitoktató vádlottá lett

 

a parti fövenyen

 

megláthatjátok jövômet

 

és ha mindenki

 

gyanakszik majd a bûnbánatra

 

nem lesz több megbocsátás

 felejtés lelkifurdalás  

vasárnapi fuvaros

 

keresztény kurafi vagyok

 

háromszemû fiú

 tizenkét lábujjú lányt akarok   

hamarosan

 

nappalidba

 

baráti szörnyek

 

költöznek

 

és belôlük gyíknyelvek

 lebzselnek  

egyedül leszel

 

kannibál-sírásban

 

magad leszel

 gyermek-hazugságban  

hamarosan

 

vérzik a tévé

 nyáresti holdban  

mosd ki az ollót

 

mélyedbôl

 öregszel  

minden dezertôrt fôbe lövünk

 

holnap hajnali ötkor

 

szedjék össze magukat

 és ne lófráljanak  nincs több nonszensz 

a gyilkosság 3:30-kor

 

történt

 

nem volt tanúja senki

 

még a breviáriumok is

 

ablakban hagyták szôtteseiket

 

s mindünket elnémított

 

a bús üszkös felhô

 mely minket követett  

tudtad hogy minden apáca

 

42 éves és kék szemû

 

tudtad hogy fehér minden

 

francia asztalkendô

 

tudtad hogy a nôk alsóneműt

 

viselnek

 igen  

hogy utánozhatja egy zenész

 

az alsónemû zaját

 

amely lecsúszik egy nô combján

 

és a bokáján

 

majd lábujjain

 

és lábujja gyûrûjén

 és festetlen körmein   

gyere kövess

 

át a tengeren

 végtelen  

requiem egy súlyos

 

mosolyért

 

a szennyes szatír

 felszökkent az iszapba  

vajforró fazék

 

hol van Marrákes

 

vad vihar a

 

vízesés alatt

 

ahol a vadak

 

a délutánba

 belezuhannak  

itthagytad 

 

semmidet

 

hogy kitöltsd

 csendemet  

remélem

 

mosolyogva mentél el

 

mint egy gyermek

 

ha beveti magát egy

 

álom hideg 

 maradékába(1966-1970) 
2009. jan. 26. 8:13 | 2 komment
Kategóriák: Jim Morrison Címkék: szürreális
írta: GNL
 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

Eddig 2 komment érkezett ()

  • 1.  Soulbitch
    2009. 01. 26. 11:20

    Hú!Ezt nevezem annak amikor jól indul a nap:) Két Mr. Mojo is egymás után...köszönöm:)

  • 2.  GNL
    2009. 01. 26. 11:25

    Lesz még más is - a nyitány az volt, hogy bemutassam mindazokat a szerzőket, akik szerepelnek majd az antológiámban, és mostantól kezdve jönnek a bővítések. Mojorisingtól is lesz még, de másoktól meg még több...

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.